Na és hogy álltok? Jól meggondoltátok? Izgultok-e már? Nem sok idő van ám már! Mindjárt itt a nagy nap! Biztosan szépek lesztek!.... és a többi velős, mindent összefoglaló kérdés, megjegyzés, amire lehetetlen értelmesen válaszolni, viszont naponta vagy százszor hallom ezeket. Izgulni nincs időnk, hiszen az energiatartalékaink végén járunk, és valóban már csak pár nap van hátra, és még rengeteg intéznivaló áll a listánkon. Pl. a mosdókérdés. Még márciusban megígérte apósomnak személyesen a Polgármester Úr, hogy a sportöltöző mosdóját kinyitják nekünk aznap, és a násznép rendelkezésére bocsájtják. Ennek ellenére csütörtökön jött a telefon, hogy a mosdó ott lesz a helyén, csak éppen focimeccs miatt jó nagy felfordulás lesz a sportöltözőben és a környékén. Megoldandó feladat, amire nem számítottam. Túl vagyok a próbafrizurán, amelyet a pénteki negyven fokos passzátszélben teszteltem. Anyukámnak pedig már van ruhája, ami szintén megnyugvással tölt el. Párom a hófehér öltönyt nem hízta ki, sőt, egy kicsit karcsúsodott is bele. Torta, virág kiválasztva, megrendelve, sárgakocsis fiúkkal pedig minden egyeztetve. Vaddisznó, göngytyúk és a többi alapanyag pontosan ott, és a megfelelő állapotban van, ahogyan az a tervekben szerepelt. Szerdán pedig össznépi szépítkezést tartunk, párommal, anyukámmal felváltva megyünk kozmetikushoz, manikűrt, pedikűrt, műkörmöt csináltatni. Azt hiszem, az utolsó hajrá lesz a legnehezebb, főleg, hogy sem én, párom, és szüleim nem kapunk szabadságot, egészen péntekig dolgozunk mindannyian. |