Úgy néz ki, változott a terv. A terem nincs megfelelő állapotban, úgyhogy sátrat kell, hogy béreljek. Tulajdonképpen szép nagy üres területem van, azzal nincs gond. A ruhám még mindig függőben van - de jelen állás szerint mégiscsak kölcsönzöm. Miután tegnap megnyitottam a boltomat, úgy néz ki, hogy nincs időm és energiám az egyébb, esetleg legolcsóbb megoldást megkeresni. Viszont valamit már tennem kell, mert amíg nincs meg az én ruhám, a koszorúslányok sem léphetnek a ruhájuk ügyében - ezt én tiltottam meg személyesen. Köszönőajándékon pedig egyáltalán nem töröm a fejem. Nem emlékszem ugyanis, hogy engem, mint vedéget, megajándékoztak volna régi lakodalmakban. A családomat is kérdezgettem, de ők sem találkoztak ilyen ajándékokkal. Tulajdonképpen honnan is ered ez a hagyomány? Az előző generációktól, vagy az amerikai filmekből? Ugyanúgy, mint a valami kék, régi...stb. És a csokordobást sem értem. Most akkor vagy eldobom a csokrom, vagy nem. Az, hogy dobok egy pótcsokrot, mert a sajátomat sajnálom, nem hinném hogy a babona része. |