Sátras lagzi, hófehér party sátorban, pácolt fapadlóval. Ez már biztos. Főzést, felszolgálást, mosogatást a helyi vendéglő vezetői intézik. Menü, alapanyag mennyisége, minősége, italok mennyisége, minősége is biztos. És már jegyesoktatásra is járunk, ami kellemes csalódást okozott. Véleményünk szerint, aki házasságra adja a fejét, csak nyerhet, ha végighallgatja azt az 5x 50 percet. Már csak az eltérő véleményeket, indíttatásokat, beleszólási jogokat, okokat kell megtanulnom mérlegelni -ami most a nehezemre esik. Azt hittem, hogy ez a mi napunk, és az számít, amit mi szeretnénk, és tudunk megvalósítani. Miután közölték velem, hogy ez nem így van, keserű szájízzel folytatom a szervezést. Olyannyira, hogy még a ruhapróbától is elment a kedvem. Úgy képzeltem, hogy már a ruha kiválasztása is egy kellemes élmény lesz, ahol jól érezzük magunkat a legjobb barátnőmmel, meg anyukámmal együtt. Most már nagyon neki kellene látni, de fásult vagyok, és kiábrándult - azt hiszem, így nincs értelme elindulni. |